Hát...csak sikerült összehozni a 6 hónapos kihagyást. Nem mondom, Silvia sem feltétlenül túl aktív mostanában, de azért lenne mit posztolni róla. Új projekt is befigyel, amiről nemsokára írok is nektek. Előtte viszont még pótolgatok egy keveset, főleg mivel florerr volt olyan drága, hogy nem egy videót lefordított nekünk, mindössze nem jutottam el addig, hogy kipakoljam őket. Ez a kis interjú még tavaly októberben lett felvéve Silvia-val, de úgy gondoltam, mindenképp közzéteszem, mert nagyon érdekes!

Silvia: Adásban vagyunk? Mesélek.

Első telenovella bejátszás (A szív parancsa)
- Adj még egy csókot.
- Szerelmem?
- Még egyet.

Silvia: Egészen kiskorom óta nagyon közel éreztem magamat a televízióhoz és a reklámokhoz. De az, ahol teljesen elememben voltam, mint hal a vízben, az a színház, a színészkedés volt. Az időbeosztás miatt nagyon nehéz televízióban szerepelni, mégis a casting igazgatója, Alejandro Caballero megkeresett, hogy szeretnék-e szerepelni (elmenni a meghallgatásra) egy tehetségkutató versenyben. Nyilvánvalóan elmentem rá... Mondta nekem, hogy csak annyit kell tennem, hogy "Igent mondok"... És belementem, azzal a kikötéssel, hogy a forgatások csak reggel lehetnek, mert délután iskolába kellett járnom. Tehát a televízió valóban kitölti minden idődet. Ebből következően többé nem tudtam színházban szerepelni a műsor miatt, és amikor a műsort eltörölték, akkor ott maradtam a "nagy semmivel".

Második telenovella bejátszás (Szerelem ajándékba)
- Hé, figyelj rám! Ez az asszony és te, nem vagytok szeretők.

Silvia: Szeretem a telenovellákat, mert szeretek hinni abban, hogy létezik a szerelem. Én egy telenovellába illő családban nőttem fel. A nagymamám mindig nézte őket, szeretjük a melodrámákat.

Harmadik telenovella bejátszás (A szív parancsa)
- De a szerelmünk megérdemli, hogy békében váljunk el egymástól, hiszen mindig is jól kijöttünk egymással.
- Hogy?
- Kérem a csókomat.

Silvia: Később, jó pár sorozattal később már belekerültem a köztudatba, mindenki arról beszélt, hogy mi van velem. Hogy van-e munkám vagy nincs, hogy miben leszek látható legközelebb. Mondtam mindenkinek, hogy filmben szeretnék szerepelni, hogy van egy filmajánlatom. A filmet "Vörös ajkak"-nak hívták. Ahogy igent mondtam, elolvastam a forgatókönyvet és 5 pucér jelenet volt benne. "Ez most komoly?" kérdeztem magamtól. "Ez van."

Film bejátszás (Vörös ajkak - Labios Rojos)
- A házasság szent dolog és nekünk, nőknek mindent el kell viselnünk.

Silvia: És ezután mi jön? Egy nap megkeres Giselle, hogy lenne egy új sorozat, a "La candidata - A jelölt", Rafael Sánchez Navarro oldalán, és mivel már hallottam erről a szerepről, így még szép, hogy igent mondtam rögtön. És rengeteget tanultam belőle, rákeresni bizonyos emberekre, főleg nőkre (politikusokra, gondolom, a hitelesség érdekében - szerk.)... Úgy hiszem, hogy az élet lehetőséget adott arra, hogy megismerkedhessek a megfelelő producerekkel a megfelelő időben, és így bizonyos dolgokban részem lehetett.

Negyedik telenovella bejátszás (La candidata)

Silvia: Végül csak beindult a mexikói színházi élet, mindannyian, akik eljárunk színházba, mind szeretjük a darabokat. Ahogy mondom: a mexikói színház jobb, mint eddig valaha és odáig vagyok érte. Az "Ahol a világok összeomlanak" egy történetet mesél el, de mindazt eljátszani, átélni, átadni, játszani az idővel, figyelni a színésztársra a jelenben és a múltban...

Részlet a színdarabból: Ahol a világok összeomlanak
Két perccel a káosz kitörte előtt... (sajnos nem értem a közepét - florerr) Épp egy tárgyalás kellős közepén.

Silvia: A félelem mindig ott van, vajon fog-e sikerülni vagy sem, de hát... Ha nem kockáztatsz, nem ismersz meg semmit, nem élsz, tehát én azt mondanám, hogy érdemes kockáztatni azért, amit az ember szeretne. Ha tudod, hogy valami megmozgat, akkor miért ne küzdenél érte?